

A csontritkulás civilizációs betegség, kialakulásában az egészségügy (bizonyos gyógyszerek adása!), a genetikai adottságok, a környezet és az életmód játszik szerepet. A környezeti és életmódbeli tényezők a legfontosabbak, összességükben 70 százalékban felelősek a megbetegedésért.
Kiknél fokozott a kockázat?

Káros szenvedélyek és a csontozat:
Egyrészt közvetlenül, másrészt úgy, hogy fokozzák a kalcium kiürülését a szervezetből. Fokozzák a kalcium kiürülését még a koffein, a kávé, a tea, a kóla, a kakaó, a csokoládé és bizonyos fájdalomcsillapító gyógyszerek is. Az átlagos kávéfogyasztás önmagában kismértékben hajtja ki a kalciumot a szervezetből. A gond az, ha a kávéfogyasztás társul dohányzással, stresszel, mozgásszegény életmóddal, mert így együttesen igen erős a csontkárosító, csonttörést elősegítő hatás.
Az kétségtelen, hogy az ásványianyagok valóban fontosak ahhoz, hogy csontozatunk erős, törhetetlen legyen, de a tudósok már megtanulták, hogy az ásványi anyagok önmagukban nem elegendőek. Az egészséges csont igényli, hogy legyen kalcium, foszfor és magnézium, valamint nyomelemek. Nagyon fontos még a megfelelo mennyiségű és szerkezetű fehérje, valamint K- és C-vitamin.
Szükség van még két másik csonterosítő tényezőre (talán jobban, mint a kalciumra): a D-vitaminra (ez felelős a kalcium felszívódásáért) és a rendszeres napi mozgásra (mert ez serkenti a csontépítő sejteket). Tehát mozogjunk, s ezek együttesen megszüntethetik a kalciumparadoxont.
Mi is a kalciumparadoxon?
De a kalcium nemcsak az erős csontozat felépítésében játszik szerepet, hanem a
1. az idegimpulzusok átvitelében,
2. az izom-összehúzódásban (pl.:szívritmus-szabályozás),
3. az enzimek aktiválásában,
4. a hormonképződés serkentésében,
5. a vastagbélrák kockázatának csökkentésében is.
Hazánkban kb. a lakosság fele fogyaszt elegendő kalciumot, a másik fele nem.
A napi kalciumszükséglet: általában 1000 mg/nap, 51 éves kor felett 1200 mg/nap, serdülőkorban 1300 mg/nap, áldott állapotban és szoptatásban 1200 mg/nap.
A napi magnéziumszükséglet 420 mg/nap férfiaknál és 320 mg/nap a nőknél. Hazánkban a lakosság közel 2/3-a nem fogyaszt elegendő magnéziumot.
A nyomelemekből igen kis mennyiségre van szükségünk, de egy sem hiányozhat, ha erős csontozatot akarunk. Szerepük van még az oxigénszállításban, a véralvadásban és bizonyos betegségek megelőzésében. Számos nyomelem hiánya negatív irányú génmódosulásokat eredményezhet. Napjainkban tömeges mértékű az ilyen „éhezés”, azaz a tápanyaghiányos állapot (ez főleg a nyomelemeket érinti). Tehát olyan tápanyag-kiegészítőt használjunk, amelyben sok nyomelem van.
A D-vitamin segíti a kalcium felszívódását és beépülését a csontszövetbe. A napi szükséglet férfiaknál és nőknél egyaránt: 31–50 év között 200 i.u./nap, 51–70 év között 400 i.u./nap (i.u. = nemzetközi egység).
Kellő mennyiség bejuttatásával csökken a törési hajlam. Az ajánlottnál nagyobb adagú D-vitamin bevitele, például 1000 i.u./nap segít megelőzni a vastagbél-, az emlő- és petefészekrák kialakulását is. A D-vitamin részben a táplálékkal jut be a szervezetbe, részben a napfény hatására – a bőrben kezd képződni – a folyamat a májon és a vesén keresztül fejeződik be. A nyári napfény idején ajánlott 5-10 perc napoztatás, heti 2-3 alkalommal, az alkart és a lábszárt érintve, természetesen fedetlenül. De télen ezzel gond van. Kevés a napfény, szennyezett a levegő, és a hidegben nem járunk fedetlenül. Ilyenkor használjunk D-vitamin-tartalmú táplálék-kiegészítő készítményt.
Például, ha egy tabletta 1250 mg kalciumot, 100 mg magnéziumot, 100 i.u. D-vitamint tartalmaz, akkor ez optimális arányt képvisel. Tehát a jó arány: kalcium 2,5 mg, magnézium 1 mg. Ha a fenti példában szereplő adagokat néggyel megszorozzuk akkor meg is kaptuk a napi bevitelhez szükséges mennyiséget. Tehát a napi szükséglet: 1000 mg kalcium, 400 mg magnézium, 400 i.u. D-vitamin. A D-vitamin hiánya kisgyermeknél „angolkórt”, felnőttnél csontlágyulást okozhat, valamint fokozza a hajlamot a rák kialakulására (vastagbél-, emlő- és petefészekrák). Hazai felmérések szerint az idős lakosság 40 százalékára jellemző a D-vitaminhiányos állapot.



„Az orvos orvosolgat, de a természet az, amely meggyógyít!”
Forrás: 2006 Szeptember Forever Hirlevél: Dr. Németh Endre & Dr. Lovas Péter