Korábban az orvosok szinte nem is ismerték, ritkaság volt a törékeny és porózus csontozat. A XX. század végére a csontritkulás kiterjedt népbetegséggé vált. Az úgynevezett fejlett országokban ez egészségügyi katasztrófával fenyeget. Világszerte mintegy 200 millió embert érint ez a betegség. Európában a lakosság közel 10 százaléka, tehát minden tizedik ember tekinthető csontritkulásos betegnek. Hazánkban is ijesztő a helyzet, legalább 1 millió beteggel kell számolni, és ezek döntő többsége nő.
Ezzel az orvosi cikkel útmutatást szeretnénk adni azoknak, akik gyógynövényekkel, helyes táplálkozással, valamint rendszeres mozgással, fizikai aktivitással segíteni szeretnének saját maguknak, hogy megelőzzék a fokozott csonttörési hajlam kialakulását. A csontritkulás következményei közül a csonttörések és a csigolyakárosodások a legveszélyesebbek. A csípotáji törések (17 000/év) mellett a hazánkban 40 000 csigolyatest-, 30 000 csukló- és 10 000 felkartörés fordul elő évente. Érdemes megemlíteni, hogy ez a közel 100 000 törés évente nemcsak az azt elszenvedő emberek, hanem a családjuk életét is megkeseríti.
A csontrendszer felépülése az anyaméhben indul, s egészen a születés utáni 20. életévig tart. A csontszövet kialakulásában a csontképző és a csontfaló (úgynevezett leépítő) sejtek játszanak szerepet. A képződés és a lebontás állandóan folyik csontjainkban. 10 évente szinte teljesen átépül, kicserélodik a csont állománya. Csontritkuláson (osteoporosis) a csontszövet mennyiségének és tömegének olyan csökkenését értjük – leginkább az ásványianyag-tartalomra vonatkozóan –, amely fokozott törési hajlamot eredményez. Okoz-e fájdalmat ez a folyamat? Sajnos, nem! A fájdalommentesség miatt ez alattomosan fejlődik ki. Valóban megérdemli a néma járvány elnevezést.
A csontritkulás civilizációs betegség, kialakulásában az egészségügy (bizonyos gyógyszerek adása!), a genetikai adottságok, a környezet és az életmód játszik szerepet. A környezeti és életmódbeli tényezők a legfontosabbak, összességükben 70 százalékban felelősek a megbetegedésért.
A csontritkulás civilizációs betegség, kialakulásában az egészségügy (bizonyos gyógyszerek adása!), a genetikai adottságok, a környezet és az életmód játszik szerepet. A környezeti és életmódbeli tényezők a legfontosabbak, összességükben 70 százalékban felelősek a megbetegedésért.
Kiknél fokozott a kockázat?
A veszélyeztetettséget kérdőív segítségével lehet felmérni. Többek között ilyen kérdésekkel: Szüleinek, testvéreinek volt-e elesés következtében csípőtáji törése? Volt-e kisebb behatásra, traumára bekövetkező csonttörése? Szedett-e hosszabb ideig szteroidtartalmú gyógyszereket?Csökkent-e a testmagassága legalább 3 cm-rel? Fogyaszt-e rendszeresen alkoholt? Cigarettázik rendszeresen? Gyakran van-e hasmenése? Nőknél még két kérdéssel egészül ki a kérdoív: Mikor került a változókorba? (45 éves kora előtt?) Egy évnél hosszabb ideje szünetele a menstruációja? Ha csak egy kérdésre is igen a válasz, akkor fokozott a veszélyeztetettsége.
A megelőzést már fiatal- és csecsemőkorban, sőt már a méhen belül is meg kell kezdeni. A várandós kismama életmódja és táplálkozása adja az alapot a gyermek csontozatához. A csonttömeg jelentős része a serdülőkor végére gyakorlatilag kialakul. Hazánkban a fiatal korosztály csontozatának szilárdsága nem megfelelő, egyrészt a helytelen táplálkozásból, másfelől a szegény mozgáskultúrából adódóan. A betegek jelentős része nő, de a férfiak csontozata is folyamatosan gyengül az utóbbi évek adatai alapján. A nőknél felgyorsul a csontritkulás a menopauza után. Ilyenkor tíz év alatt csontozatuk 25 százalékát is elveszthetik. Az életmód és a lelki egyensúly pozitív, illetve negatív irányba is befolyásolhatja a folyamatot.
Káros szenvedélyek és a csontozat:
A dohányzás kórós hatásai között van a korai csontritkulás kockázata is. Megjegyzendő, hogy a nők jóval érzékenyebbek a nikotin hatásaira, mint a férfiak, és a menopauza is jóval korábban következik be a dohányzó nőknél. Az alkoholtartalmú italok ugyancsak károsítják a csontozatot.
Egyrészt közvetlenül, másrészt úgy, hogy fokozzák a kalcium kiürülését a szervezetből. Fokozzák a kalcium kiürülését még a koffein, a kávé, a tea, a kóla, a kakaó, a csokoládé és bizonyos fájdalomcsillapító gyógyszerek is. Az átlagos kávéfogyasztás önmagában kismértékben hajtja ki a kalciumot a szervezetből. A gond az, ha a kávéfogyasztás társul dohányzással, stresszel, mozgásszegény életmóddal, mert így együttesen igen erős a csontkárosító, csonttörést elősegítő hatás.
Az kétségtelen, hogy az ásványianyagok valóban fontosak ahhoz, hogy csontozatunk erős, törhetetlen legyen, de a tudósok már megtanulták, hogy az ásványi anyagok önmagukban nem elegendőek. Az egészséges csont igényli, hogy legyen kalcium, foszfor és magnézium, valamint nyomelemek. Nagyon fontos még a megfelelo mennyiségű és szerkezetű fehérje, valamint K- és C-vitamin.
Szükség van még két másik csonterosítő tényezőre (talán jobban, mint a kalciumra): a D-vitaminra (ez felelős a kalcium felszívódásáért) és a rendszeres napi mozgásra (mert ez serkenti a csontépítő sejteket). Tehát mozogjunk, s ezek együttesen megszüntethetik a kalciumparadoxont.
Egyrészt közvetlenül, másrészt úgy, hogy fokozzák a kalcium kiürülését a szervezetből. Fokozzák a kalcium kiürülését még a koffein, a kávé, a tea, a kóla, a kakaó, a csokoládé és bizonyos fájdalomcsillapító gyógyszerek is. Az átlagos kávéfogyasztás önmagában kismértékben hajtja ki a kalciumot a szervezetből. A gond az, ha a kávéfogyasztás társul dohányzással, stresszel, mozgásszegény életmóddal, mert így együttesen igen erős a csontkárosító, csonttörést elősegítő hatás.
Az kétségtelen, hogy az ásványianyagok valóban fontosak ahhoz, hogy csontozatunk erős, törhetetlen legyen, de a tudósok már megtanulták, hogy az ásványi anyagok önmagukban nem elegendőek. Az egészséges csont igényli, hogy legyen kalcium, foszfor és magnézium, valamint nyomelemek. Nagyon fontos még a megfelelo mennyiségű és szerkezetű fehérje, valamint K- és C-vitamin.
Szükség van még két másik csonterosítő tényezőre (talán jobban, mint a kalciumra): a D-vitaminra (ez felelős a kalcium felszívódásáért) és a rendszeres napi mozgásra (mert ez serkenti a csontépítő sejteket). Tehát mozogjunk, s ezek együttesen megszüntethetik a kalciumparadoxont.
Mi is a kalciumparadoxon?
Ha csak a kalciumbevitelre koncentrálunk, és nem figyelünk a többi tényezőre, akkor nem érünk el eredményt! Sőt! Hiába fogyasztunk egyre több tejet és tejterméket, a csonttörések száma 10 évente megduplázódik, és a veszélyeztetettek száma növekszik. Ez nagy kudarc lehet. A magas fehérjebevitel szinte spongyaként szívja ki szervezetünkből a kalciumot. Érdekes, hogy a tejfehérje is csak igen kis mennyiségben hasznos, míg nagyobb mennyiségben károsítja a kalcium-anyagcserét.
De a kalcium nemcsak az erős csontozat felépítésében játszik szerepet, hanem a
1. az idegimpulzusok átvitelében,
2. az izom-összehúzódásban (pl.:szívritmus-szabályozás),
3. az enzimek aktiválásában,
4. a hormonképződés serkentésében,
5. a vastagbélrák kockázatának csökkentésében is.
Hazánkban kb. a lakosság fele fogyaszt elegendő kalciumot, a másik fele nem.
A napi kalciumszükséglet: általában 1000 mg/nap, 51 éves kor felett 1200 mg/nap, serdülőkorban 1300 mg/nap, áldott állapotban és szoptatásban 1200 mg/nap.
A napi magnéziumszükséglet 420 mg/nap férfiaknál és 320 mg/nap a nőknél. Hazánkban a lakosság közel 2/3-a nem fogyaszt elegendő magnéziumot.
A nyomelemekből igen kis mennyiségre van szükségünk, de egy sem hiányozhat, ha erős csontozatot akarunk. Szerepük van még az oxigénszállításban, a véralvadásban és bizonyos betegségek megelőzésében. Számos nyomelem hiánya negatív irányú génmódosulásokat eredményezhet. Napjainkban tömeges mértékű az ilyen „éhezés”, azaz a tápanyaghiányos állapot (ez főleg a nyomelemeket érinti). Tehát olyan tápanyag-kiegészítőt használjunk, amelyben sok nyomelem van.
A D-vitamin segíti a kalcium felszívódását és beépülését a csontszövetbe. A napi szükséglet férfiaknál és nőknél egyaránt: 31–50 év között 200 i.u./nap, 51–70 év között 400 i.u./nap (i.u. = nemzetközi egység).
Kellő mennyiség bejuttatásával csökken a törési hajlam. Az ajánlottnál nagyobb adagú D-vitamin bevitele, például 1000 i.u./nap segít megelőzni a vastagbél-, az emlő- és petefészekrák kialakulását is. A D-vitamin részben a táplálékkal jut be a szervezetbe, részben a napfény hatására – a bőrben kezd képződni – a folyamat a májon és a vesén keresztül fejeződik be. A nyári napfény idején ajánlott 5-10 perc napoztatás, heti 2-3 alkalommal, az alkart és a lábszárt érintve, természetesen fedetlenül. De télen ezzel gond van. Kevés a napfény, szennyezett a levegő, és a hidegben nem járunk fedetlenül. Ilyenkor használjunk D-vitamin-tartalmú táplálék-kiegészítő készítményt.
Például, ha egy tabletta 1250 mg kalciumot, 100 mg magnéziumot, 100 i.u. D-vitamint tartalmaz, akkor ez optimális arányt képvisel. Tehát a jó arány: kalcium 2,5 mg, magnézium 1 mg. Ha a fenti példában szereplő adagokat néggyel megszorozzuk akkor meg is kaptuk a napi bevitelhez szükséges mennyiséget. Tehát a napi szükséglet: 1000 mg kalcium, 400 mg magnézium, 400 i.u. D-vitamin. A D-vitamin hiánya kisgyermeknél „angolkórt”, felnőttnél csontlágyulást okozhat, valamint fokozza a hajlamot a rák kialakulására (vastagbél-, emlő- és petefészekrák). Hazai felmérések szerint az idős lakosság 40 százalékára jellemző a D-vitaminhiányos állapot.
De a kalcium nemcsak az erős csontozat felépítésében játszik szerepet, hanem a
1. az idegimpulzusok átvitelében,
2. az izom-összehúzódásban (pl.:szívritmus-szabályozás),
3. az enzimek aktiválásában,
4. a hormonképződés serkentésében,
5. a vastagbélrák kockázatának csökkentésében is.
Hazánkban kb. a lakosság fele fogyaszt elegendő kalciumot, a másik fele nem.
A napi kalciumszükséglet: általában 1000 mg/nap, 51 éves kor felett 1200 mg/nap, serdülőkorban 1300 mg/nap, áldott állapotban és szoptatásban 1200 mg/nap.
A napi magnéziumszükséglet 420 mg/nap férfiaknál és 320 mg/nap a nőknél. Hazánkban a lakosság közel 2/3-a nem fogyaszt elegendő magnéziumot.
A nyomelemekből igen kis mennyiségre van szükségünk, de egy sem hiányozhat, ha erős csontozatot akarunk. Szerepük van még az oxigénszállításban, a véralvadásban és bizonyos betegségek megelőzésében. Számos nyomelem hiánya negatív irányú génmódosulásokat eredményezhet. Napjainkban tömeges mértékű az ilyen „éhezés”, azaz a tápanyaghiányos állapot (ez főleg a nyomelemeket érinti). Tehát olyan tápanyag-kiegészítőt használjunk, amelyben sok nyomelem van.
A D-vitamin segíti a kalcium felszívódását és beépülését a csontszövetbe. A napi szükséglet férfiaknál és nőknél egyaránt: 31–50 év között 200 i.u./nap, 51–70 év között 400 i.u./nap (i.u. = nemzetközi egység).
Kellő mennyiség bejuttatásával csökken a törési hajlam. Az ajánlottnál nagyobb adagú D-vitamin bevitele, például 1000 i.u./nap segít megelőzni a vastagbél-, az emlő- és petefészekrák kialakulását is. A D-vitamin részben a táplálékkal jut be a szervezetbe, részben a napfény hatására – a bőrben kezd képződni – a folyamat a májon és a vesén keresztül fejeződik be. A nyári napfény idején ajánlott 5-10 perc napoztatás, heti 2-3 alkalommal, az alkart és a lábszárt érintve, természetesen fedetlenül. De télen ezzel gond van. Kevés a napfény, szennyezett a levegő, és a hidegben nem járunk fedetlenül. Ilyenkor használjunk D-vitamin-tartalmú táplálék-kiegészítő készítményt.
Például, ha egy tabletta 1250 mg kalciumot, 100 mg magnéziumot, 100 i.u. D-vitamint tartalmaz, akkor ez optimális arányt képvisel. Tehát a jó arány: kalcium 2,5 mg, magnézium 1 mg. Ha a fenti példában szereplő adagokat néggyel megszorozzuk akkor meg is kaptuk a napi bevitelhez szükséges mennyiséget. Tehát a napi szükséglet: 1000 mg kalcium, 400 mg magnézium, 400 i.u. D-vitamin. A D-vitamin hiánya kisgyermeknél „angolkórt”, felnőttnél csontlágyulást okozhat, valamint fokozza a hajlamot a rák kialakulására (vastagbél-, emlő- és petefészekrák). Hazai felmérések szerint az idős lakosság 40 százalékára jellemző a D-vitaminhiányos állapot.
Absorbent-c
A C-vitamin fontos antioxidáns, közismert a jelentősége. A csontképződésben is nélkülözhetetlen. Segíti az arányos kalcium-magnéziumés nyomelem-felszívódást. Lehetőleg ne szintetikus, hanem természetes C-vitamint válasszunk, mert az jobban szívódik fel, a szervezet „jobban ismeri”. Ha pedig felszívódása még el is húzódik (pl. a zabkorpába ágyazott készítmények ilyenek!), akkor a hatás nem marad el!
Forever Active Probiotic
A K-vitamin is nélkülözhetetlen a csontképződésben, de fontos szerepe van a véralvadásban is. Hiánya vérzékenységhez is vezethet. A napi igény férfiaknál 120 mcg/nap, nőknél 90 mcg/nap. A K-vitaminhoz egyrészt a táplálékon keresztül jutunk, másrészt a barátságos bélbaktériumok termelik (akár a napi szükséglet felét is!). Olyan barátságos bélbaktériumpótlókat (probiotikumok) használjunk, amelyek minimum tartalmazzák a következő baktériumokat: L. acidophilus, B. longum, B. lactis, L. rhamnosus, L. bulgaricus, L. plantarum! A kapszulák oldódjanak a vékonybélben! Kiválók azok a készítmények, amelyek már hűtés nélkül is szállíthatók és tárolhatók!
Fields of green
K-vitamin-tartalmú táplálékok: zöldárpa-levél, tarackbúzalevél, lucerna levél, nyers saláta, káposzta, uborka, brokkoli, gyermekláncfű. Jól használhatóak a hidegen sajtolt tabletták, amelyek zöldárpa- , tarackbúza- és lucerna levelet tartalmaznak!
A leghasznosabb kalciumforrásaink közé nem mindig azok az élelmiszerek és táplálék-kiegészítők tartoznak, amelyek a legtöbb kalciumot tartalmazzák, hanem azok a többfunkciós táplálékok, amelyek a legjobb arányban hordozzák a kalcium mellett a csontépítő anyagokat és szinergenseket (segítőket). A napi rendszeres mozgás mellett tehát a fentiekben leírt ásványi anyagokat, nyomelemeket, vitaminokat és növényi bioaktív anyagokat jól tudjuk használni ahhoz, hogy csontozatunk erős és törhetetlen legyen, és egyéb komoly betegségeket is megelőzhessünk.
„Az orvos orvosolgat, de a természet az, amely meggyógyít!”
Forrás: 2006 Szeptember Forever Hirlevél: Dr. Németh Endre & Dr. Lovas Péter
„Az orvos orvosolgat, de a természet az, amely meggyógyít!”
Forrás: 2006 Szeptember Forever Hirlevél: Dr. Németh Endre & Dr. Lovas Péter
RSS Feed
